A szülő-gyermek kapcsolatban legfontosabb a hitelesség, ezért nyugodtan elmondhatjuk, hogy félünk. Vannak úgynevezett tabutémák, amikről a felnőttek nem szívesen beszélnek a kicsiknek, ilyen például a gyász. Sok szakember mondta már ki, hogy amit most érzünk a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, az a gyász érzése, fel kell tudnunk vállalni tehát a szomorúságunkat.
Azt gondolom, nem érdemes titkolni a valóságot, mert bárhonnan máshonnan tudomást szerezhet a gyerek arról. Inkább az információáradat megértésében segítsünk neki. Életkorának és befogadóképességének megfelelően mondjuk el a koronavírussal kapcsolatos tudnivalókat. A kisebb korosztálynak, a bölcsődéseknek és az óvodásoknak például egy mesébe szőve tálaljuk. Ez nem jelenti azt, hogy a negatív híreket el kéne hallgatnunk előlük, de persze azt sem, hogy részletekbe menően be kellene számolnunk róluk. A mesékben is van, hogy valaki megbetegszik vagy meghal. Nagyon fontos, hogy lehetőséget adjunk a problémával való megküzdési lehetőségre. Ennek gyakorlatiasnak kell lennie: pl. a vírus továbbterjedését meg tudjuk előzni azzal, hogy nem megyünk közösségbe, most egy rövid ideig nem találkozunk nagymamával, nagypapával, vagy például alaposan megmossuk a kezünket. Ez azt segíti a gyerekekben, hogy ők is egyfajta kontrollt tudjanak gyakorolni a szorongásuk felett. Az interneten számtalan mese és foglalkoztató füzet adhat támpontot.
Ami fontos válasz lehet még, hogy „nem tudom”. Ezt a feleletet sem szeretik adni a szülők, pedig bevállalható, hiszen nem vagyunk mindentudóak. A jelenlegi helyzetben pedig a Meddig nem megyünk még óvodába/iskolába? kérdésre ez a hiteles válasz.
Feszültségoldó nagynak és kicsinek egyaránt, ha napirendünk van, ha tornázunk, illetve ha arra fókuszálunk, hogy milyen előnyei vannak az összezártságunknak.
Répássy Olívia
+36-48/521-089