Beszámoló, 5. nap, 2025. 04.30. Nyikómalomfalva - Sajószentpéter
Korai ébredés, csomagolás, reggeli, folyamatos ellenőrzések – ezzel telt 5. napunk reggele. Mindannyian fáradtak voltunk, és mindenkinek egyre többet járt eszében az otthon, de a búcsúzás elfacsarította a szívünket, és a majd’ egész napos utazás kilátása sem derítette fel a kedélyünket. A gyerekek ügyesen és gyorsan összepakoltak és máris indulhattunk utolsó előtti erdélyi megállóhelyünk, Szováta felé.
A településre érkezve minden csendesen, nyugodtan terült el a káprázó napsütésben. Embert alig látva gyalogosan jutottunk el a híres Medve –tóhoz, amely nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról nyerte. Csendes, mélyzöld tükrén két vadkacsa úszott, rajtuk és rajtunk kívül mást nem láttunk. A rövid ismertetetőből megtudtuk, hogy a heliotermikus tavak hamar pusztulnak, vizük gyorsan és tartósan melegszik fel, az embert magas sótartalma miatt a felszínen tartja. Tanulói kiselőadásból megtudtuk, hogy a tó 1875. május 27-én délelőtt 11 órakor keletkezett, amikor is az özönvízszerű esőzések következtében beszakadt a sóhegy, és az alázúduló patakok vize lassan összegyűlt a sómedencében. A sómedence sós vízére tehát ráömlött az édesvíz, elterült rajta, amit a ráhulló napfény képes közel 70 fokosra is felmelegíteni. Ez a heliotermika. A tó gyógyereje is régóta ismert. A városka tere a boldog békeidőket idézi, szinte láttuk az üres utcákon századfordulós ruhákban korzózó szerencséseket, akik fürdőkúrákra utaztak ide nagy távolságokból is.
Utolsó pihenőhelyünk az idefelé már érintett Királyhágó volt, amelyet most már kedves ismerősként köszöntöttünk. Egy, a parkolóban álló buszból ismerősök léptek elénk, több sajószentpéteri épp most utazott befelé. A városokat megkerülve, néhány forgalmi dugón túljutva eseménytelenül átkeltünk a határon, és immár itthon voltunk. A gyerekek aludtak, néha halkan beszélgettek, a buszt kellemes zsongás töltötte be. Itthon Görbeházán álltunk még, majd délután 17 óra előtt néhány perccel fordultunk a Penny parkolójához. Már mindenkit vártak, a busz gyorsan kiürült, mi is búcsút vettünk egymástól. Eseménydús és emlékekkel teli kirándulás áll mögöttünk. Köszönjük az idegenvezetést Márti néninek, a balesetmentes közlekedést kitűnő sofőrünknek, Gábor bácsinak, a szeretetteljes vendéglátást a Lakatos családnak és minden lelkes előadónk és a közreműködők segítségét! Reméljük, még mindenki visszatér egyszer!
Beszámoló, 4. nap, 2025. 04.30. Nyikómalomfalva
Újabb verőfényes napra ébredhettünk kirándulásunk 4. napján. Reggeli után a távolabb fekvő Gyilkos-tó és a Békás-szoros volt az úticélunk. Körülbelül az út felénél tartottunk pihenőt, a zeteváraljai víztározónál. Káprázatos látványban volt részünk, a tározó közepén magasodó halmocska tükörképe rezzenéstelen képet mutatott a szélcsendes vízen. Út közben, egy éles kanyar után - ezekben bővelkedtünk a 3 órás út során, - még egy valódi medvét is láthattunk viszonylag közelről, amint egy meredek árokba veti magát!
Újabb, körülbelül másfél órás utazás után érkeztünk meg a legendás tóhoz. A monda szerint egy Eszter nevű lány baljóslatú szerelméből született az állóvíz, ám a valóságban ismételt földrengések után egy földcsuszamlás zárta el a Békás-patak útját, amely konzerválta a mai is látható állapotában a tóban álló törött fatörzseket. Egy órás séta után a Békás szorosban tettünk rövid kis túrát, amelyet nemcsak a szűk közúton közlekedő kamionok, hanem az eget hasító meredek sziklafalak és az alattunk tátongó szakadék alján zubogó patak is félelmetessé tettek. A Pokol kapuja, tornáca és torka elnevezések jól érzékeltetik azt a lélegzetelállító, de egyszersmind torokszorító érzést, amely elfogja itt az embert. A szoros völgyében hűvösebb és nedvesebb volt a levegő, de a lenyűgöző sziklacsúcsok, a néhol szinte függőleges monumentális kőfalak egyedülálló látványa kárpótolt bennünket.
Hazafelé vezető útunk holdbéli tájra is elvitt bennünket: egy kőfejtőnél álltunk meg, amely az út menti szakadékba zuhanva tárult el alattunk. A buszra szállva versenyt hirdettünk vacsora utánra: a mai nap legszebb fotóit kerestük. Ám a díjkiosztóra még várni kellett, mert meglepetés vendégek érkeztek a székelyudvarhelyi Boróka néptáncegyüttes tagjai személyében. Ezzel kezdetét vette egy fergeteges, 1 órás táncest, amelynek végén fáradtan, de önfeledt boldogsággal tapsoltuk meg egymást. A 3 iskola diákjai egymás közt elvegyülve, nevetgélve vonultak szállásukra, hogy eltöltsék utolsó éjszakájukat Erdélyben.
Beszámoló, 3. nap, 2025. 04.29. - Nyikómailomfalva
Harmadik napunkon az erdélyi hagyományos kézművességgel ismerkedtünk. A szokásos reggelink után 8 órára a helyi plébánia udvarára sétáltunk át, ahol megtudtuk, honnan kapta nevét a község.
Megismerhettük a székelykapuk 3 fajtáját, a kapu részeit és a hagyományos minták jelentését és jelentőségét. A helyi fafaragó mester műhelytitkaiba is bepillantottunk, kipróbálhattuk szerszámait, elmesélte, milyen módon, mennyi ideig készítik elő a különböző fafajtákat a faragás előtt. A falu 772lakosára összesen 173 székelykapu jut, ami lenyűgöző arány.
Szállásunkra visszatérve busszal mentünk át a közeli Korondra. Zegzugos utcákon kanyarogvaérkeztünk a környék egyik legnagyobb méhészetéhez. A hűvös szobában ámulattal hallgattuk, hogy a mézen kívül mennyi hasznos dolog található egy kaptáron belül, hogyan épül fel és működik ez az életközösség. A java ez után következett: 12 féle mézet kóstolhattunk, már aki bírta az édes ízek kavalkádját. Közben-közben, enyhítésképp ízlelhettünk virágport, propoliszt és gyümölcsös mézeket. Aki még a végén is bírta, valódi lépesmézet is kóstolhatott!
Szintén Korondon találkozhattunk az egyik legérdekesebb és legritkább szakma még élő és működő képviselőjével: a taplásszal. Talán kevesen hallottak a taplógombáról, amely egy ritka és nehezen fellelhető, nem ehető gombafajta. A század elején még 200 család foglalkozott a taplógomba kikészítésével, mára csak heten maradtak. Speciális eszközökkel meghámozzák, majd felszelik és nyújtják a gombát. Ennek végeredménye egy barna, hihetetlenül finom tapintású anyag, amelyből vasalás és díszítés után sapkákat, táskákat, dísz- illetve használati tárgyakat készítenek. De gyakorlati haszna is nagy: füstjével szúnyogot űzhetünk, a sebre szorítva elállítja a vérzést és fertőtleníti azt. A környéken több sóbánya is működik, a legnagyobb és legismertebb ezek közül a parajdi, következő állomásunk ez volt. Először busszal, majd lépcsősorokon gyalogolva jutottunk a föld gyomrába, ahol lélegzetelállító látvány tárult elénk, egy földalatti világ, lenyűgöző méretekkel. Az állandó 14 Celsius fok mellett érdekes illat volt a barlangrendszerben, amely segít a légúti betegségekben szenvedőkön, de az egészséges ember szervezetére is kedvező hatással van. A felszínre érve visszatértünk Korondra, ahol a sóvágó mester várt bennünket szemléletes és só-elemekben bővelkedő bemutatóval. A Parajdon bányászott sótömbök feldolgozási módozatait és ezek sokszínű felhasználási területét ismerkedtünk meg. Az itt bányászott só 84 féle különböző anyagot tartalmaz, amelyek mindegyike kedvező hatással van az emberi szervezet egészséges működésére.
Korond a fazekasok települése, rövid szabadidőnkben megcsodáltuk a korongozók csodálatos munkáit. Mai napunk utolsó megállóhelye Farkaslakán volt, Tamási Áron sírhelyénél. A monumentális síremléket írásainak jellegzetes szereplői díszítik. Mellette található az első olyan alkotás, amely a magyar összetartozásnak állít emléket. Mindkét helyen leróttuk tiszteletünket, majd visszatértünk a szálláshelyre. Este, a vacsora után színvonalas rajzos ismertetést tartottak a gyerekek az elmúlt napok látni- és tudnivalóiból. Ez a nap is rengeteg élményt adott!
Beszámoló, 2. nap, 2025. 04.28. - Nyikómailomfalva
Második reggelünk verőfényesen indult, 7 órai ébredéssel. Ezt követően bőséges és változatos reggelink volt, a gyerekek ebből készítették el az ebédjüket is. Ezt követően Székelyudvarhelyre látogattunk, ahol a forgalmas középkori belvárosban megnéztük a városháza előtti főtér szoborcsoportját a szökőkúttal. Rövid gyalogút után a székelyek által nagyra tartott uralkodók és művészek mellszobrait vettük szemügyre, majd a református kollégium udvarán gyűltünk össze. Innen rövid ismertető után újra buszra szálltunk és Szejkefürdőn megtekintettük a tavalyi év kitüntetett szabadidős parkját, a Mini Erdélyt. Itt Transsylvania legszebb épületeinek és városainak makettjeit állították ki, amelyet pici vonatokon kanyarogva is megnézhettünk. Ezt egy séta előzte meg a legszékelyebb székely, Orbán Balázs síremlékéhez, amelyhez 16 különböző korú és faragású székelykapun keresztül jutottunk el. A sírhelynél idegenvezetőnk elmesélte, hogy ez már a negyedik nyughelye a híres fafaragó nemesembernek, aki egész életében egyszerű életet élt.
Újabb, immár hosszabb utazás után hirtelen tárult elénk Segesvár felénk magasadó középkori városrésze. A macskaköves sikátorokon át a híres órástoronyhoz értünk. Ezzel szemben áll a történelmi Drakula szülőháza, akinek baljós alakját megidézték a középkori épületek, kanyargós, szűk utcácskák. Egy órás szabadidős program után elhelyeztük az emlékezés szalagját a Fehéregyháza határában lévő Petőfi-emlékműnél, melyet brutális rombolás után 2005-ben hoztak rendbe a ma is látható formájába. A gyerekek előadásában elhangzott Petőfi A XIX. század költői című verse.
Szállásunkra visszaérkezve meleg vacsora várt bennünket, ezt követően játékos beszámolók következtek. A gyerekek szobánként csapatokat alkottak, rövid fogalmazások hangzottak el a 2 nap élményeiből, majd Mátyás mondákat adtak elő különböző stílusban. A legnagyobb sikert a tragikus, a humoros és a rap előadás aratta, de a többi csapat is kitett magáért. Ma is fáradtan, de páratlan élményekkel térhettünk nyugovóra.
Beszámoló, 1. nap, 2025. 04.27. - Nyikómalomfalva
A tavaszi szünet napjai nagy várakozással teltek, ugyanis az utolsó napon vette kezdetét 5 napos „mininyaralásunk” Erdélybe, a Határtalanul pályázat keretében. 3 iskola 44 tanulója és nevelői indultak a hosszú útnak hajnali 5 órakor a sajószentpéteri Penny parkolójából.
Az út gyorsan és nyugalomban telt el, a határ átlépése után az első megállóhelyünk a méltán híres Nagyvárad volt. Az érseki palota és a Nagyboldogasszony székesegyház előtt gyűltünk össze. Itt megtudhattuk, hogy a templom Mária Terézia segítségével építette fel orgonáját, melynek csodálatos zenéjét volt szerencsénk meghallgatni. Feltérképeztük a székesegyház barokk stílusjegyeit, megtekintettük a park ritka növényeit, valamit megtudtuk azt is, hogy Nagyvárad Biharország fővárosa. Megnéztük a templomban Szent László szobrát és felelevenítettünk néhány legendát vele kapcsolatban. Megemlékeztünk Ady Endréről, aki innen indult Léda oldalán Párizs meghódítására.
Következő pihenőhelyünk a Királyhágó volt, ahol megbeszéltük, hogy miért és honnan kapta ezt a nevet és gyönyörködhettünk a páratlan kilátásban. Itt már picit fújt a szél, és hűvös volt, de az eső szerencsére elkerült bennünket.
Utazásunk következő állomása Kolozsvár volt, városi sétánkat a Házsongárdi temetőben kezdtük, ahol megemlékeztünk az ide temetett írókról, költőkről, tudósokról. Sétánkat a központ felé folytattuk, a gótikus stílusban épült Szent Mihály templom előtt található Mátyás szoborhoz. Összehasonlítottuk a barokk és gótikus stílusjegyeket, a templom belsejében is. Történelmi ismereteinket előbányászva végigvettük a Hunyadi család híres tagjait és tetteit. Mátyás király szülőháza előtt csoportkép készült, majd az óváros kanyargós sikátorain keresztül andalogva visszajutottunk az autóbuszhoz. Innentől már megálló nélkül folytattuk utazásunkat Nyikómalomfalván lévő a szállásunk felé, ahol vendéglátóink pazar és ízletes vacsorával, élőzenével köszöntöttek bennünket.
Határtalanul nyertes pályázat 2024/2025-ös tanév
A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola HAT-KP-1-2024/1-000956 számmal pályázatot nyújtott be a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságára, hogy a Határtalanul program Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek keretében a hetedik osztályosok erdélyi kirándulását támogassa. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságára támogatásra javasolta, amely alapján a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező Bizottság a pályázatát pozitívan bírálta el. 6 990 250 Ft-tal támogatta iskolánk 5 napos erdélyi kirándulásának lebonyolítását.
A pályázatnak köszönhetően 44 fő 7. osztályos tanuló és 4 fő pedagógus vehet részt a kiránduláson 2025. április 27. és május 1. között. Az öt nap alatt eljutunk Nagyváradra, Kolozsvárra, Segesvárra, Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre. Megismerjük azokat a helyszíneket, amelyek összeforrtak Szent László, Mátyás király, Petőfi nevével. Történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti és természetföldrajzi ismereteink elmélyítésén túl lehetőségünk lesz megismerni az ott élő magyarság életét.
Román Péterné szervező tanár
Határtalanul kirándulás 2023/24-es tanév
Az iskolánk részt vett egy - a Magyar Állam által biztosított - pályázaton. Az elnyert pályázat célja az, hogy az utazáson résztvevő diákok megismerjék az 1920 – ban aláírt Trianoni Békeszerződés által büntetésképpen elcsatolt területen mai napig élő magyarságot, szokásaikat és körülményeiket.
Az utazáson hetedikes évfolyamra járó diákok vehetnek részt. Az ő évfolyamuk tanulja történelemből az első világháborút és a Trianoni Szerződést. A kirándulás során Szlovákia Csallóköz nevű területén jártunk.
Az utazásra 2024. május 25 és 28 között került sor. Az első napon reggel fél 8 – kor keltünk útra kényelmes buszunkkal. Első megállónk Rimaszombaton volt, ahol egy séta keretében megtekintettük a belvárost. Innen Szklabonya, vagy más néven Mikszáthfalva felé vettük az irányt, ahol Mikszáth Kálmán író családi otthonát tekintettük meg. A következő állomás Kékkő vára volt. Ezután már kissé fáradtan, de izgatottan indultunk Nagymegyerre, ahol a Sungarden Panzió kényelmes szobái vártak minket. A szállás nagyon tetszett nekünk, mely napi háromszori étkezést is biztosított számunkra.
A második napon idegenvezetőt is kaptunk, aki végigkísért minket ezen a napon. Elsőként Bős-Nagymaroson álltunk meg, ahol megcsodáltuk azt a csatorna rendszert, ami segít a hajóknak átkelni a Duna ezen szakaszán, hogy folytathassák útjukat Budapest vagy Bécs felé. Innen a dévényi vár volt a következő célunk, melyet körbesétáltunk és hallgattuk a történetét. A legfőbb programunk következett, mely Pozsony volt, Szlovákia fővárosa. Megtekintettük a várat, a csodás kertjét és szuper kilátásban is volt részünk. A belvárosi séta után a gyerekek szabadprogram keretében önállóan is felfedezhették a belvárost. A szállás felé utazva Dunaszerdahelyen is megálltunk, ahol a stadiont néztük meg.
A harmadik napunk szintén több jó programmal telt el. Elsőként a Szedres tanyán töltöttünk néhány órát. Imrepapa által épített jurtában ismerkedtünk a honfoglaláskori emberek életével, szokásaival és eszközeikkel. Ezután harci bemutatót láttunk, mely gyalogosan és lóháton zajlott. A programok után a diákok maguk is kipróbálhatták a nyilazást és a lovaglást. Innen a gútai vízimalomhoz látogattunk, ahol megtudtuk, hogy ez az egyetlen ilyen jellegű malom az országban. A harmadik program a kirándulás kötelező eleme volt. Egy magyarlakta település iskolájába kellett ellátogatnunk, ahol találkoztunk az igazgatóval, néhány kollégával és a diákokkal. Beszélgettünk, majd megtekintettük az iskola épületét.
A negyedik, zárónapon Komárnóban tettünk egy kiadós sétát. Megnéztük az Európa teret, ahol különböző feladatokat kaptak a gyerekek. A kirándulásunk egyik jelentős programja volt, amikor találkoztunk Ropog Józseffel, művésznevén Joséval a híres rapperrel. Kifejezetten magyarnak vallja magát, aki kiszorult az anyaországból. A diákok itthon megtanulták egyik dalát, amit a komárnói téren együtt adtak elő Joséval.
A kirándulás 4 napja örök élmény marad a diákoknak. Felejthetetlen napokat töltöttünk együtt Szlovákia gyönyörű tájain. A hangulatos, vidám vacsorák, majd a beszélgetések is nagyon jól összekovácsoltak minket.
Határtalanul nyeretes pályázat 2019/2020-as tanév
„Barangolás Erdélyország kulturális és természeti kincsei között”
A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola ezzel a címmel nyújtott be pályázatot az Emberi erőforrások Minisztériumához, hogy a Határtalanul program keretében a hetedik osztályosok erdélyi kirándulását támogassa. Az EMMI 2 375 580 Ft-tal támogatta iskolánk 4 napos erdélyi kirándulásának lebonyolítását.
A pályázatnak köszönhetően 40 fő 7. osztályos tanuló és 4 fő pedagógus vehet részt a kiránduláson 2020. május 18. és május 21. között. A négy nap alatt eljutunk Nagyszalontára, Nagyváradra, Szatmárnémetibe, Nagykárolyba, Erdődre, Koltóra és Székelyhídra. Megismerjük azokat a helyszíneket, amelyek összeforrtak Petőfi, Arany, Ady, Rákóczi és Szent László nevével. Történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti és természetföldrajzi ismereteink elmélyítésén túl lehetőségünk lesz megismerni az ott élő magyarság életét. Bepillantást nyerhetünk egy Böjte-ház mindennapjaiba.
Román Péterné szervező tanár
Tanulóink tollából
1.nap a Felvidéken
Első nap reggelén
megérkezett a busz elénk
Elindultunk Szlovák felé,
Majd beálltunk egy suli elé.
Bementünk a belsejébe
és elmerültünk szépségébe.
Kedvesek voltak az emberek
egy vidám dallal köszöntöttek.
Végeztünk az iskolával
és elindultunk boldogsággal.
Gombaszögbe látogatottunk
egy szép barlangot feltárattunk.
Zseblámpával világított
Sok-sok titkot megmutatott,
A szalma cseppkövek szépek voltak,
a plafonról sorban lógtak.
A következő úti cél Kraszthahorka volt,
amit sajnos a tűz porig rombolt.
Szorgos kezek dolgoznak rajta,
építgetik napról napra
A célpontunk Betlér volt,
ahol az Andrássy kastély honolt.
Bejártuk az egészet
pont ahogy a természet.
Végül a szállás felé vettük az irányt,
ami a hosszú nap után kijárt.
Berendezkedtünk kényelmesen,
és elaludtunk szép csendesen.
Nagy Gábor - Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola
A Tátra
Nekem a legkedvesebb élményem a Tátra és a Tátra Múzeum volt. Erre a helyre a második napon, pénteken látogattunk el. Amikor kiszálltunk a buszról, egy kissé esett az eső, és ez egy kicsit elszomorított, de utána jobb idő lett. Először körül néztünk, utána lehetett ott ajándékokat venni. Láttunk libegőt, síelőket, mert a Tátra tetején már hó volt. Gyönyörű tájak vettek körül minket. Amikor ott végeztünk beültünk a buszba és elmentünk a Tátra Múzeumba. Ott szabadon barangolhattunk és fényképezkedhettünk. Állatszobrokat láttunk és nagy maketteket. Nagyon élethűek voltak, nekem nagyon tetszettek. Az első emeleten népi felszerelést, bábokat, kézművességeket láttunk. Hát nekem ez volt a legkedvesebb élményem.
Marek Viktória - Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Hunyadi Mátyás Tagiskola
A szállás
Az Iglói szállásra csütörtökön érkeztük. Nagyon tetszett már az udvara is. A buszról mindekinek kipakoltuk a táskáját. Nagyon izgatottak voltunk. Aztán elmondák, hogy ki kivel lesz egy szobába, majd aztán megkaptuk a kártyákat. Én őszintén rosszabbra számítottam, mert nem gondoltam volna, hogy lesz konyhánk és tévénk. Örülök, hogy 2 szoba volt ahol 3-3 ágy volt. Sokat utaz-tunk, ezért keveset voltunk a szálláson. Az utazás során jól éreztük magunkat. Voltak feladatok, ahol egy kis munkafüzetbe kellett dolgozni. Verset is lehetett írni. Visszatérve a szállásra az ágy is kényelmes volt, és a berendezés is tetszett. Sokat hülyéskedtünk, és jól éreztük magunkat. Jó, hogy van erkély is, mert ki tudunk menni, levegőzni. Nagyon örültem, hogy a szobába csak kártyával lehet bemenni. és nem kulccsal. Az ételek is finomak voltak, és persze különlegesek is. Jó, hogy volt egy olyan hely is, ahol beszélgetni lehet is játszani. Az étkező is tetszett. Nem bántam meg, hogy eljöttem, nagyon sok élményt szereztem. Szép helyeket látogattunk meg menetük az épületek be.
Képes Nikoletta - Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskola
Szlovákia
Ez a kirándulás nagyon tanulságos és egyben érdekes volt. Ellátogattunk a Tátra múzeumba is ahol megismerhettük e csodás hegységnek az élővilágát és számos állatot tekinthettünk meg. Például: medvéket, szarvasokat, nyulakat. Ez a sok állat persze nem élt, de ennek ellenére is nagyon élethű. A múzeum nem közelebb hozzák, hanem a népviseleteket és maketteket is. Nem tölthettünk itt olyan sok időt, mert kötöttek voltak a programok és mennünk kellett a következő helyre. Jártunk a Gombaszögi-barlangban, ami a Szalóc község Gombaszög településen található. Egyike azoknak a barlangoknak, amelyek az Aggtelekikarszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként a Világörökségbe tartoznak. A barlangot 1951-ben fedezték del a rozsnyói önkéntes barlangkutatók. Látogathatóvá pedig 1955-től tették és 1968-tól 10 évig Szlovákiában elsőként gyógybarlangként hasznosították, és a látogatható rész hossza 285 méter, de az egyésznek a hossza 1525 méter a forrásbarlang állat világát tekintve élnek benne, de nevének bár ritka, valamint ősztől tavaszig a bejárati részen foltos szalamandrák örülök, hogy ezen a kiránduláson részt vehettem és ennyi élménnyel gazdagodhattam.
Oláh Janka - Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola
Gombaszögi barlang
Az első nap meg látogattuk a Gombaszögi barlangot. Miután voltam az Aggteleki barlangban is, ahol szintén jól éreztem magam tudtam, hogy innen is jó élményekkel távozok. Bementük a barlangba ahol vigyáznunk kellet a fejünkre meg a lábunk elé, mert a fejünket bevertük volna a lábunkra, mert a föld vizes volt. Teremről teremre haladtunk és érdekes cseppköveket, formákat, szalmacseppköveket láttunk. Kabátot is hordtunk magunkkal, mert hideg volt. Egy idegen vezető mutatta be nekünk a különböző termekben a cseppkövek elnevezését. Az egyik kedvenc ilyenem az volt, amelyiknél lehetett kívánni valamit és én is mint a többiek kívántam egyet. Majd végül megnéztünk mindent, egyenesen a kijárat felé mentünk és ezzel vége lett a túrának.
Pelek Martin - Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Hunyadi Mátyás Tagiskola
Határtalanul kirándulás első napja
Tanulmányi kirándulásokon az első nap, első helyszíne a tornaaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű iskola volt. 852 diák tanul ott. Meghallgattunk egy bemutatót az iskoláról, majd lehetőséget kaptunk arra, hogy az ott tanulókkal focizzunk, illetve kosárlabdázzunk. Ez után meglátogattuk a Gombaszögi – barlangot, amelyet szalmacseppkövek alkották. A leghosszabb szalmacseppkő kb.:2m. A következő épület ahol jártunk, Krasztnahorkán Andrássy Dénes és felesége Franciska mauzóleuma volt. Betléren megnéztük az Andrássy Kastélyt, ahol a főúri életre tekinthettünk vissza. 101 szobát jártunk át és gyűjteményeket figyelhettünk meg. Megcsodálhattuk az Andrássy kastélyt, ahol a főúri életbe tekinthettünk vissza. 101 szobát jártunk át és gyűjteményeket figyelhettünk meg. Megcsodálhattuk Franciska holttestét. A napnak ez volt az utolsó állomás, mind ezek után már csak a szállást foglaltuk el Iglón. A második napon először Késmárkra mentünk és megnéztük az új evangélikus templomot, amely 80 m hosszú, 20 m széles és 30 m magas. Bementünk Thököly Imre sírjához, szalagot kötöttünk rá, majd közösen elénekeltük a magyar Himnuszt. Kívülről megszemléltük a régi, fából készült evangélikus templomot. Az UNESCO örökség része volt. Egy hajóra hasonlít, 1500 ember fér el ott. A mennyezet egy gyönyörű eget ábrázol. Egy kőépület lett hozzá építve, amelyet régen tanításra és kocsmára használtak. Kipróbálhattuk a szégyen ketrecet Kalodán. A városházát is megnéztük. A szent kereszt gótikus templomban is körbe vezettek minket. Tátralomnicen is jártunk egy kitömött állat múzeumban. Szepesszombat érdekességeit is megnéztük. A harmadik nap Lőcsén a városházat és a Szent Jakab templomot jártuk be. Ott van Európa legnagyobb szárnyas oltára, amit Lőcsei Pál fából faragott. Mikszáth Kálmán A fekete város film egyik szereplője, Pécsi Sándor Sajószentpéterről származott. Lévay József, aki szintén sajószentpéteri Késmárkon tanult. Az ebédünket Szepeskáptalanon fogyasztottuk el. Hiteles/ káptalan helyek, egyházi személyek élnek ott. Szepesváralján távolról láttuk a középkori lovagvárat, ami szintén az UNESCO örökség része. Átmentünk Iglóra, ahol az evangélikus templomot néztük meg. Átsétáltunk a lencse alakú főtéren, elmentünk a városháza mellett, majd a kívánságok harangjához vettük az utunkat és kívánhattunk egyet. A katolikus templomot és színházat is szemügyre vettük.
Sipos Kitti Loretta - Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskola
4. nap: 2019. május 5.
Kissé fáradtan és szomorúan ébredtünk, hisz ma már indulnunk kell haza pedig még szívesen maradnánk. A haza érkezés előtt Kassára látogattunk el, ahol a Szent Erzsébet székesegyházat tekintettük meg először, majd a kriptában végső nyugalomra helyezett II. Rákóczi Ferenc emléke előtt tisztelegtünk. Lévay József Mikes című versének meghallgatása után szalagot helyeztünk el a síremléken. A Rodostó házban megismertük Rákóczi életét gyerekkortól egészen a száműzetésig és az ottani életén át a haláláig.
A város központban még megnéztük a legfontosabb épületeket és egy érdekes Oldtimer kiállításnak is szemtanúi lehettünk.
Különleges utazásunk itt ért véget. Örülünk, hogy részesei lehettünk ennek a különleges időutazásnak.
A fényképalbumban megtekinthetőek a további képek. --> Kossuth / Fényképalbum
3. nap: 2019. május 4.
A mai nap is sok érdekességet tartogatott számunkra. Először Lőcsére látogattunk el, ahol megfigyeltük a középkori városfalat, majd megtekintettük a városházát és a szégyenketrecet. Idegen vezetőnk elmesélte Görgey Pál, Szepes vármegye alispánjának történetét, amelyet Mikszáth Kálmán a Fekete város című regényében írt meg. A Szent Jakab templomba belépve megértettük,, hogy miért is lett az UNESCO világörökség része. Sajnos az időjárás nem kedvezett nekünk, de ellátogattunk még Szepeskáptalanra a Szepesség egyházi központjába és megtekintettük a Szepesi várat Közép-Európa legnagyobb lovagvárát. Reggel azt az érdekes feladatot kaptunk tanárainktól, hogy szobánként írjunk egy anyák napi köszöntőt, tanuljuk meg és este mondjuk el együtt. A versek elmondására egy csodálatos kinti helyszínt választottunk, s szobánként elkészültek a felvételek, amelyet feltöltöttünk a Youtube-ra, és honlapunkra hogy édesanyáinknak kedveskedjünk.
A fényképalbumban megtekinthetőek a további képek. --> Kossuth / Fényképalbum
2. nap: 2019. május 3.
A múzeum
Ma délután 3 órakor megérkeztünk a tátralomnici Tátra Múzeumba. Ahogy beértünk az idegenvezetőnk elmondta a legfontosabb tudnivalókat. Miután tudatta a főbb információkat, mindenki izgalommal telve lépett be a csarnokba. Sok érdekességet láttunk, például:
- kitömött állatok,
- kiszáradt növények, :)
- régi ereklyék,
- bogarak.
Tibi bácsi versenyt hirdetett köztünk pontokért cserébe. A mi csapatunk 65 pontot ért el. Különféle növényeket és állatokat kellett keresni. Ez azért volt nehéz, mert szlovák nyelven voltak leírva a nevek. Miután végeztünk, a múzeum előtt Gábor bácsi készített néhány fotót. Az úton hazafelé Tibi bácsi megtanította nekünk, hogy hogyan menekülhetünk meg a medvetámadástól. Nagyon jól éreztük magunkat.
A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola tanulóinak beszámolója.
A fényképalbumban megtekinthetőek a további képek. --> Kossuth / Fényképalbum
1. nap: 2019. május 2.
![IMG 20190502 065644[1] (800x600)](/images/iskola/IMG_20190502_065644[1]%20(800x600).jpg)
Korán reggel indultunk és először egy magyar tanítási nyelvű iskolát látogattunk meg Tornalján, ahol meghallgattunk egy előadást és alkalmunk volt sportolni a helyi gyerekekkel. Rövid utazás után egy cseppkőbarlangot vettünk célba. Miután kijöttünk, buszra szálltunk és a krasznahorkai mauzóleumba mentünk. Kis idő után besétáltunk az épületbe és sok érdekesség tárult elénk. Azután a hátsó kertben egy kutya szobát tekinthettük meg, aki húsz évig szolgállta gazdáit, majd elindultunka a betléri Andrássy kastélyfelé, ami barokk stílusban épült. Amikor itt végeztünk, elindultun ka szállásra, de útközben megálltunk egy gyönyörű tónál, ami Dedinkyn található. A szállás felé haladva utunk gyorsan telt, ott finom vacsorával vártak minket. Nagyon élveztük a mai napot, és bármikor újraélnénk.
A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola tanulóinak beszámolója.
A fényképalbumban megtekinthetőek a további képek. --> Kossuth / Fényképalbum
„Utazni muszáj, élni csodálatos! Szűk a világ, de van gondolatunk.”
Ezzel a címmel nyújtott be pályázatot a Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola az Emberi erőforrások Minisztériumához, hogy a Határtalanul program keretében hetedik osztályosok szlovákiai kirándulását támogassa. Az EMMI 2 366800 Ft-tal támogatta iskolánk 4 napos felvidéki kirándulásának lebonyolítását.
A pályázatnak köszönhetően 40 fő 7. osztályos tanuló és 4 pedagógus vehet részt a kiránduláson 2018. május 02. és május05. között. A négy nap alatt eljutunk Kassára, Lőcsére, Késmárkra,Rimaszombatra, Iglóra, megcsodálhatjuk Szepes várát,a Magas Tátrát és a gombaszögi cseppkőbarlangot. Megismerjük azokat a helyszíneket, amelyek összeforrtak a Rákóczi és az Andrássy családnevével. Történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti és természetföldrajzi ismereteink elmélyítésén túl lehetőségünk lesz megismerni az ott élő magyarság életét. Bepillantást nyerhetünk egy helyi általános mindennapjaiba.
Román Péterné szervező tanár
Petőfi nyomán Erdélyben
Negyedik nap: 2018. 05. 30.
.jpg)
Elérkezett az utolsó nap, ami még rengeteg érdekességet tartogatott számunkra. A reggeli után gyalogosan indultunk felfedezni Nagyvárad építészeti szépségeit. Először a régi vár udvarán álltunk meg, ahol ismertetőt kaptunk a város történelméről. Innen a belvárosba sétáltunk, ahol szebbnél szebb épületeket csodálhattunk meg: Fekete Sas palota, Holdas templom, Állami Színház, Városháza. Az épületek megtekintése során megbeszéltük, hogy milyen stílusban épült és közösen fedeztük fel a stílusok ismertető jegyeit. A sétáló utcában a Holnaposok szoborcsoportnál irodalmi ismereteinket és Ady költészetéről tanultakat frissítettük fel, majd vidám képeket készítettünk. Nagyváradi sétánk utolsó állomása a Nagyváradi Székesegyház volt, ahol a helyi idegenvezető segítségével bepillantást nyertünk a székesegyház történelmébe, rengeteg új információval lettünk gazdagabbak. Megtudtuk, hogy a nagy múltú Nagyvárad legendákkal övezett impozáns egyházi műemléke a római katolikus püspöki székesegyház, Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma. Az egységes stílusú épületegyüttes másik két eleme az impozáns püspöki palota és a rendkívül hangulatos, árkádos Kanonok-sor. Az egyházművészeti kiállításon is sok érdekességet láttunk, többek között a templom legféltettebben őrzött kincsét Szent László hermáját és a benne tartott, a királynak tulajdonított koponyacsont darabot, melyet a híres győri Szt. László-hermában lévő koponyacsontból pattintottak le. A XIX. század végén készült ezüst mellszobor alakú ereklyetartót, amelyet a Varadinum idején tartott körmenetben viszik körbe. A Szent László szobor előtt készített fotó után fájó szívvel szálltunk fel a buszra, mert sajnos nemcsak a váradi sétánk, de sajnos Erdélyi utunk is végéhez közeledett. A négy nap alatt nagyon sok élménnyel gazdagodtunk, új ismereteket szereztünk, régi tudásunkat felelevenítettük és elmélyítettük. Az út során új barátokra ismerősökre tettünk szert és azt is megtanultuk, hogy lehet okos telefon és internet nélkül is boldogulni és főleg kommunikálni.
Köszönjük, hogy részt vehettünk ezen a csodálatos kiránduláson.
Harmadik nap: 2018. 05. 29.
.jpg)
A reggeli után elbúcsúztunk szállásadóinktól és fájó szívvel hagytuk el Koltót. Utunk első állomása Szatmárnémeti volt, ahol a Püspöki Palotában kaptunk egy részletes tájékoztatást a szatmári püspökség megalakulásáról és kiemelkedő püspökeiről, majd megtekintettük azt az oltárt, amely előtt örök hűsséged esküdött egymásnak Petőfi és Szendrei Júlia. Utunkat Nagyszalontára megszakítottuk Székelyhídon, ahol a Gyermek Jézus Otthonba látogattunk el. Kovács Ágnes az otthon vezetője elmesélte, hogyan is hozta létre a semmiből Böjte atya segítségével a Dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekotthonát. Nagyon meghatottak minket Ági néni szavai és nagyon örültünk, hogy adományuk a legjobb helyre került. Az éppen hazatérő gyerekekkel is váltottunk néhány szót. Nagyszalontáig sokat beszélgettünk az otthonban hallottakról. Nagyszalontán először a nemrégiben felújított Csonka toronyba látogattunk el, ahol Zoli bácsi segítségével ismertük meg Nagyszalonta történelmét és Arany János életét. Az Arany portán kialakított Tájházban a költő kisgyermekkoráról kaptunk részletes beszámolót és bepillantást nyerhettünk a paraszti élet mindennapjaiba. A helységeket járva érdekes eszközöket ismertünk meg, amelyekről mi még nem is nagyon hallottunk. A helyi temetőben felkerestük Széll Kálmánné, Arany Júlia sírját. Fáradtan és rengeteg új információval gazdagodva foglaltuk el szállásunkat Nagyváradon, ahol a vacsora után a nap eseményeit változatos feladatok segítségével idéztük fel.
Második nap: 2018. 05. 28.
.jpg)
A mai nap is élményekkel teli volt. Reggel Teleki Sándor gróf sírját látogattuk meg, amelyre némi megemlékezés után szalagot kötött csapatunk. Ezt követően a Vajda-forráshoz látogattunk el, ahol annak idején az ifjú házas Petőfiék is sokszor megfordultak.
A koltói Teleki –kastély kertjébe vezetett tovább utunk. Itt szintén szalagot kötöttek tanulóink Petőfi Sándor szobrára majd a Koltón töltött idő és itt született műveinek emlékére elszavaltuk a Szeptember végén című elégiáját. Körbejártuk a kastélyt, valamint a somfa alatti kőasztalt is szemügyre vettük, mint Petőfi sok költeményének szülőhelyét. A művelődési házban érdekes előadással fogadtak minket, számos új információval és történettel gazdagodtunk Petőfivel, Telekivel kapcsolatban. Végül a kiállítás megtekintésével zártuk a délelőttöt.
Mindezek után Nagybányára utaztunk, melynek belvárosát a csapatok játékos feladatokkal fedezték fel. Ennek keretében szemügyre vettük a Hunyadi János által építetett plébánia tornyot, az Erzsébet házat a Fekete Sas fogadót, az egykori érdemverdét valamint Lendvay Márton színművész szülőházát.
A napi ismeretgazdagodást fagylaltozás és libegőzés követett a Bódi tó festői környezetében.
A szállásra visszatérve egy vacsora utáni fergeteges táncházi élménnyel gazdagodott a csapat.
A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola tanulóinak beszámolója.
Első nap: 2018. 05. 27.
.jpg)
Végre elékezett a nap, amit már nagyon vártunk. Reggel izgatottan gyülekeztünk a Penny parkolóban. Miskolcon felvettük az idegenvezetőt, Kati nénit, aki nagyon szimpatikus volt az első pillanattól. A határig nagyon hosszú volt az út, s nagyon izgatottan vártuk, hogy mi történik a határon, mert sokan közülünk még nem voltak külföldön.
A határátlépés utáni első állomásunk Nagykároly volt, ahol először is Petőfi Sándor szobránál álltunk meg és megtudtuk az idegenvezetőtől, hogy Petőfi itt ismerte meg Szendrei Júliát a megyés bálon.
A Károlyi kastély udvarára belépve , hatalmas meglepetés ért minket, mert a kastély ugyanis karácsonyi díszben pompázott, mert filmet forgattak. Szerencsénk volt mert ennek ellenére megnézhettük a Panoptikumot, ahol a viaszfigurák korabeli jelmezén keresztül megismerhettük a társadalmi rétegek öltözködési szokásait. Tovább haladva a termeken megcsodálhattuk a lovagtermet a középkori céheket bemutató vitrinek segítségével bepillantást nyerhettünk a céhek munkájába, de a legnagyobb élményt az Afrika terem jelentette, ahol kitömött állatokat láthattunk.
Utunkat tovább folytattuk Endrődre, ahol a középkori vár felújított bástyáját tekintettük meg.
Szatmárnémeti volt a következő állomásunk, ahol az Urunk mennybemenetele székesegyházat tekintettük meg és közben a barokk és klasszicista építészet jellemzőit beszéltük meg. A székesegyház előtti téren hatalmas forgatag volt, ahol megkóstoltuk a kürtős kalácsot. Utunkat tovább folytattuk Nagybányára, ahol az ásványtani kiállítást szerettük volna megtekinteni, de sajnos az ortodox pünkösd miatt zárva volt. Innen már csak néhány kilométer választott el minket Koltótól, ahol a szállás várt minket. A szállások elfoglalása és a vacsora után megbeszéltük a napi élményeket.
A fényképalbumban megtekinthetőek a további képek. --> Kossuth / Fényképalbum
Petőfi nyomában Erdélyben
Ezzel a címmel nyújtott be pályázatot a Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola az Emberi erőforrások Minisztériumához, hogy a Határtalanul program keretében hetedik osztályosok erdélyi kirándulását támogassa. Az EMMI 2 212 000 Ft-tal támogatta iskolánk 4 napos erdélyi kirándulásának lebonyolítását.
A pályázatnak köszönhetően 44 fő 7. osztályos tanuló és 4 pedagógus vehet részt a kiránduláson 2018. május 27. és május 30. között. A négy nap alatt eljutunk Szatmárnémetibe, Zilahra, Koltóra, Nagykárolyra, Nagybányára, Erdődre, Szilágybagosra, Bánffyhunyadra, Kolozsvárra és Kalotaszegre.
Megismerjük azokat a helyszíneket, amelyek összeforrtak Petőfi Sándor, Arany János, Kölcsey Ferenc és Ady Endre nevével.
Történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti és természetföldrajzi ismereteink elmélyítésén túl lehetőségünk lesz megismerni az ott élő magyarság életét. Bepillantást nyerhetünk egy helyi általános mindennapjaiba.
Román Péterné szervező tanár
+36-48/521-089